sldblog

Szeretném ha Magyarországon egy politikai vagy nemzeti eseményen nem történne rendbontás, és a rendes dolgozó emberek megfélemlítése és/vagy elkövetkezendő pár napjának tönkretétele a múltba veszne.

Lehet hogy a lámpaoszlop vétett szegény tüntetők mozgásszabadsága ellen, mivel történetesen keresztezte X. Y. nagyonmagyar tervezett útvonalát, de az a rohadt lámpaoszlop hétfőn háromszor akkora dugókat fog okozni mint amik általában lenni szoktak. Meg ugye kukákat gyújtogatni az jó. Legyen az ember rákényszerítve hogy a szemetét hordozza magával, vagy mint az emberek legtöbbje ilyen esetben, inkább elhajítsa az utcán. (Persze szvsz akik kukát gyújtanak, azok úgysem mennek el egy kukáig ha szemétkidobásról van szó.)

Szeretnék egyszer úgy hazamenni hogy nem az éppen kivonuló 2-3 szakasz rohamrendőrt látom összecsapni az ordibáló tüntetőkkel. Mert ha én lekésem a vonatom, ha nem tud a gyermekem aludni (helló, este 10 óra, tüntetők, rongálás, ordibálás, vannak ám gyermekes családok is a körúti házakban), ha áll a törmelék és a szemét az úton, az nem a mostani kormány miatt lesz, hanem azok miatt az emberek miatt akik állítólag nagyon szíven viselik az ország sorsát. Az ország az emberek miatt ország: az embereknek meg belőlük csak káruk származott eddig.

Kulturáltan és szenzációhajkurászás nélkül is meg lehet vitatni kényes dolgokat. Ez lenne az emberi módja. De az bizonyára kényelmesebb hogy megmondják hogy mit higgyenek és elvégezni a “most megmutattuk nekik” akciót. Hát nem, csak rengeteg embernek tették tönkre a szabadnapját és az ünnepét.

Trackback URI Comments RSS